Egy szeptember 22-ei napon, mert ez a nap a mi évfodulonk volt a párom hatalmas csokor virággal és egy gyürűvel jött haza-arra kért, hogy legyek a felesége.Haboztam a válasszal mert híába nem tudom miért de voltak fenntartásaim.
Nehéz természete volt ha nem úgy mentek a dolgok ahogy ő szerette volna annak nyomatékot is adott de hát a kicsit néztem had legyen teljes családja és igent mondtam. Nagyon sokáig boldog ídőszak lépett az életünkbe.
A 23. születésnapom előtt pár nappal kaptam egy levelet amiben ez állt:
"Kedves Viki!
Bocsáss meg és ne vedd tolakodásnak a levelemet de már régóta figyellek és sokat halottam már rólad. Nagyon szeretnék beszélni -s találkozni veled kérlek ne zárkozz el ez elől a lehetőség elől és az elől, hogy mi ketten egymásra találjunk és együtt ,boldogan szeretetben éljünk. Büszke vagyok rád, mindig egy ilyen gyönyörű növérkéről álmodtam.Mindig ilyennek képzeltelek el amikor apu mesélt rólad. Add meg nekem a lehetőséget. Sok szeretettel öleléssel Öcséd: Gábor."
Sokkot kaptam te jó isten nekem van egy öcsém és a mellékelt fotót látva nagyon jó képű volt. Remegve felhívtam a megadott számot és egy óra múlva már sírva borúltunk egymás nyakába.
