Napközben a kislányom az oviban volt. Én végeztem a házi munkát ahogy azzal végeztem írány az ovi és ez nap, mint nap így ment.
A férjem sokat dolgozott mind a munkahelyén mind"másokon"-elmézést a kifejezésért.
Mivel a kicsi nagyobb lett én úgy döntöttem elmennék dolgozni és folytatnám az iskolát és mivel anyagilag is megengedhettük magunknak felvettünk egy babysittert.
Innét kezdődött a poklok-pokla. Semmi nem volt jó amit csínáltam a pénzt elzárta előlem nem engedte, hogy csinossan öltözzem, hogy sminkeljem magam, mert ahogy ő mondta az ő feleségét senki ne nézegesse.
Persze az én férjem más nőket nézegethet, és ez még csak a jobbik eset ha csak nézegeti őket. Lassan már a levegő vételembe is belekötött.Az öcsém és a nagymamám nagytámaszom volt ezekben a nehéz ídőkben hozzájuk menkültem ilyenkor.
Mindennapossá váltak a veszekedések az ordítozások a csúnyábbnál-csúnyább viták. És amikor egy kisgyerek jön oda hozzád arra kérve, hogy anya válljunk el apától-gondolhatják mit élhetett át szegény kicsi. De istenem én hogyan is mondhatnám el neki én nem vagyok az igazi anyukád nekem nincs jogom hozzá, hogy elvigyelek. Szétmentünk én az öcsémhez és az apukámhoz költözem akik nem laktak messze tölünk.
