Már nagyon régóta egyedül éltem, összeszedtem magam annyira, hogy már képes voltam egyedül lakni. A szerelem olyan hirtelen és pont akkor és azzal az emberrel tör ránk akivel nem is számítunk rá.Régóta nem volt senki az életemben amikor egy srác a baráti társaságunkból nyitni kezdett felém. Előszőr azt hittem csak, mint barát tekint rám, együtt mentünk vásárolni, korizni a munkahelyemre is bejött segíteni. Ha bármire szükségem volt ő ott volt és segített.Egy hétfői napon minden megváltozott.
Ketten voltunk otthon a megszokott baráti ölelések és puszik közöttünk természetesek voltak de ezek az ölelések egyre többször történtek és hosszabb ideig tartottak a puszikból pedig egyszer csak csók lett.Te jó ég mit tegyek az érzelmeim teljessen mást mondtak, mint a szivem. Nagyon szép napok, hetek következtek de egyszercsak az okát sem tudom, hogy miért de ő szakított velem. Kikészültem teljessen.
Feladtam a lakásomat ahol eddig éltem és apukámhoz költöztem, hogy könnyebben eltudjam őt felejteni. Amikor megtudta, hogy elköltöztem keresni kezdett és könyörgött, hogy menjek vissza hozzá én meg mivel még mindig szerettem újra kezdtem vele mindent.
Nagy hibát követtem el ezzel ez az ember nem az akit én akkor megszerettem, bántott megalázott amikor csak tehette és én szép lassan rájöttem, hogy csak a pénz az ami miatt vissza jött hozzám. És amikor nem kapta meg amire vágyott inkább lelépett.
Csak sajnos én közbe terhes lettem tőle de a természet megoldotta elvetéltem ismételten.
