Azzal, hogy elváltunk Attilával én mindent megtettem azért, hogy a kislány közelében maradhassak és, hogy valamilyen szinten részt vehessek az életében. Sajnos a próbálkozásaim sorra kudarcba fulladtak. Nagyon ritka volt az-az alkalom, hogy láthattam a kislányt. Akit a jogai védelmének érdekében nem neveznék meg. Már odáig fajult a dolog, hogy nem láthatom de még beszélni is alig beszélhetek vele. Attila szerint nem férek a képbe csak megkeverem a kislányt. Kérdem én, hogy 7,5-évig amíg neveltem jó voltam most már hirtelen nem illek a képbe. Sajnos a jog semmilyen szinten nem áll melettem. Pedig a kicsi ragaszkodik hozzám, elmondta, hogy híányzom neki és az apa csak rosszakat mond neki rólam.
Hogy lehet egy kisgyereket lelkileg így tönkre tenni. Ő engem tekint az anyukájának mert még mindig anyának hív és ez nekem mindennél többett jelent a volt férjem párját pedig csak a nevén szólítja. Egy titokban folytatott beszélgetésünk alkalmával elmondtam neki, hogy rám mindenben és mindig számíthat mellette leszek örökké.
