Ma egész nap falakba ütköztem. Fél óránként hívtam a börtönt de az illetékes aki tudott volna nekem segíteni nem vette fel a telefont. De valamivel okosabb lettem azért.

Felvettem a kapcsolatot egy uniós-büntető jogásszal és a segítségét kértem Robika ügyében. Érdekes híába van magas rangban nem rázott le, segítőkész volt amit eddig senki nem mondott el nekem, azt ő elmondta.

Tehát van remény arra, hogy Robika elöbb haza jön, mint július 27. Mert járnak neki kedvezmények. Ez reménnyel tölt el.

Mindent bevetek azért, hogy megtudjak valamit szerelmemről felhívtam Roccót egy régi ismerősét, hogy tudjon meg nekem valamit róla. Sikerrel jártam. Elmondta ha holnap felhívom délelőtt még több mindent tud majd nekem mondani.

Azt mondta és ez nagyon jól esett Robika nagyon szerencsés, hogy én vagyok neki és ennyi mindent megteszek ért. Közben elmondta, hogy vigyázzak Andrással Robika báttyjával mert nagyon utál engen mindennek elmond és megtesz mindent, hogy szét szedjen minket.

Igen én ezt eddig is tudtam de hogy ilyen nagy felém az utálata azt nem tudtam mivel arra sem veszi a fáradságot hogy 2 szót szóljon hozzám.

Robikával ma sem tudtam beszélni talán holnap már hív. A híánya nagyon fáj nekem. 3db-túrós rétes ettem egész nap, enni sem bírok a gyomrom egy görcsben van. Nagyon várom, hogy szombaton  a beszélőn újra lássam. 7-hete nem láttam szerelmemet nagyon félek ettől a láthatástól egy meggyötört nőt fog újra látni abból a vidám lányból akit 7-hete itthon hagyott. 11-kg fogytam. És félek attól a pillanattól amikor szólnak vége a beszélőnek és nekem újra ott kell hagynom az én szerelmemet. De talán hamarossan vége ennek a rémálomnak és ő újra itthon lesz velem.