Elérkezett végre a szombat.
Már hajnali fél 3-tól nem tudtam aludni. Nagyon ideges voltam. Istenem végre ma láthatom az én szerelmemet. Robika mamája jött értem már 6-kor elindultunk. Ő az egész odavezető uton végig az anyósómat szidalmazta, hogy Ő az oka mindennek. Meg ehhez hasonló dolgokat kiabált egyfolytában. Nekem a szívem a torkomban dobogott végre láthatom őt csak ez járt a fejemben semmi másra nem tudtam gondolni.
A börtön bejáratánál elvették a látogatásra szóló papírt és átnézték az adatainkat. Utánna összevárták az embereket jött egy busz ami bevitt minket a börötön területére persze hozzá kell tennem a buszra csak úgy szállhattunk fel ahogy a nevünket bemondták.
Szóval beértünk a börtön területére. Remegtem az idegességtől és az izgalomtól. Ott még egy Őr állt akinél úgy mehettünk tovább, hogy az igazolványunk fényképes részét megnézték és a nevünket bemondták. Innét egy kis folyosóra értünk ahol megint csak össze-vártak mindenkit és jött az átvizsgálás. Egy férfi és egy nő mehetett be detektorral átvizsgáltak minket és egy újabb kapú elé értünk. Szó szerint remegtem senkinek nem kivánom ezt. Miután az őr kinyitotta a kaput bejutottunk a börtön udvarára.
