A napok amik eddig alig mentek most rohannak. Rengeteg ídőt töltünk kettesben igyekszünk újra megismerni a másikat és újra összecsiszolódni. Nagyon sok az elvesztegetett ídő amit be kell pótólnunk.
Robika kezd helyre jönni ugyan-olyan velem, mint régen. Nem veszekszünk, nem bántjuk egymást. Ő bocsánatot kért tőlem azért ahogy benntviselkedett velem. De nem kell tudom, hogy az életben soha egy rossz szóval nem bántana meg. Nagyon szeret és ezt ki is mondja ki is mutatja nekem. Az én dolgom pedig az, hogy most már szabadjára engedjem az érzelmeimet kimutassam neki, hogy mennyire szeretem.
Boldoggá akarom tenni, mert megérdemli szenvedett eleget ebben az életben. Remélem, azzal, hogy megvártam bebízonyítottam neki, hogy mennyire fontos nekem és történjen bármi én mellette állok támogatom mindenben. A szerelem az összetartásról is szól nem csak a jóról hanem a rosszról is egyaránt. Sajnos vannak az életben rossz dolgok amik egy kapcsolatot próbára tesznek. Van amelyik kibírja van amelyik nem. A mi kapcsolatunk elég korán próbára lett téve. Kiállta ezt a kemény próbát a szerelmünket pedig még jobban megerősítette.
A mi történetünk legyen példa arra, hogy igen is a bajban össze kell tartani mert csak egymásra számíthatunk és ha a másik fél korlátozva van, mint a mi esetünkben akkor a másik fél jelentheti szó szerint az életet azzal amit a másikért tesz. Én soha nem kérek Robikától semmit azért amit érte tettem de érzem ő a szerelmével fizet nekem érte a szerelmével ami erősebb, mint valaha volt.
