A szívem kiszakad attól a fájdalomtól amit érzek. Szerelemem híánya egyre elviselhetettlenebbül fáj. 5 napja nem beszéltünk egymással. A bánat egyre inkább a hatalmába kerít már nem vagyok úra a testemnek már nem tudom írányítani az érzelmeket. Eddig az tartotta bennem a lelket, hogy tudtam, hogy hív és a hangjától feltöltődöm de most az sincs. Annyira kértem, hogy vigyázzon arra a kis pénzre amit küldtünk neki, hogy mindennap beszélhessünk de nem hallgatott rám. És most szenvedünk én is és ő is.
Sajnos szó szerint belebetegedtem ebbe az egészbe és az emberi rossz indulattal is szembe kell néznem.
De azt az örömet, hogy sírni lássanak nem adom meg senkinek. Eljutottam arra a pontra amikor a hatalmába kerített a tehetetlenség az elkeseredés és a bánat ekkor nagyon nagy volt a kisértés, hogy újra az ital után nyúljak. Tudtam hol van pár lépést kell megtennem és ott van. Na de mit oldok meg vele?? Semmit!! Akkor meg minek, csak, hogy a fejem fájjon tőle és rosszul legyek... minek. A gondok attól még gondok maradnak amiket meg kell oldanom.
A bánat a kétségbeesés a szerelmem híánya ott marad. Akkor meg minek az ital.
A legrosszabb esetben is július közepe-vége felé itthon van Robika és abból már eltelt 6-kemény hét. Régebben ha a padlóra kerültem az ital adta pár órás felejtéssel sokszor éltem. De most bebizonyítottam, hogy erősebb vagyok és nem estem ugyanabba a csapdába bele, hogy újra a pohár után nyúljak.
Hiddjétek el ez nem oldd meg semmit soha az alkohol csak még nagyobb gondot okoz.
Ha lehet soha ne ezt a megoldást válasszátok. Ha esetleg ti is kerültetek már vagy vagytok hasonló helyzetben vagy csak beszélgetni akartok véleményetek van erre a címre írhattok.
szerelemborton@freemail.hu és ígérem amiben tudok segítek mert tudom hogy nekem is milyen jól jött volna akkor a segítség amikor bajban voltam néhány tanács vagy pár szó ilyenkor sokat jelent.
